I. Bevezetés
· keletkezési körülmények,
· alkotó – kor, írócsoporthoz, stlusirányzathoz tartozás,
· tematikus csoport, pályaszakasz
II. Tárgyalás
· cím és szövegegész viszonya
· beszédhelyzet: a megszólító és a megszólított viszonya. Ki a beszélő, lírai én? Magánbeszéd vagy megszólít másik szereplőt is? Megidézi-e a szöveg a megalkotott másik alak(ok) válaszát, beszédét? Mit tudunk meg a résztvevőkről, a megszólalás körülményeiről, a nyelvhasználatról, a megszólalás céljáról?
· vershelyzet : a szövegből kiolvasható (vagy elképzelhető) megalkotott szituáció, jelenetkeret. a vers megszületésével kapcsolatos fi ktív vagy valós tér- és időmozzanatokra való utalást, valamint díszletezést. De vershelyzet egy-egy emberi szituációnak a rögzítése is, amelyre a versben válasz fogalmazódik. És vershelyzet az is, amikor a vers beszélője megjelöli viszonyát tárgyához.
· verstípus (lírai közlésforma): vallomásos, létösszegző, számvető, önmegszólító, idő- és értékszembesító, létvers
· kompozíció (szerkezet)
- tér-, időszerkezet;
- epikus elemek,
- érvelő (retorizált), szónoki ;
- részek: felütés, középső, zárlat
- harmonikus, szimmetrikus (reneszánsz); keretes
· poétizáltság (nyelvi megformáltság)
- zeneiség: ritmus (hangsúlyos magyaros, időmértékes, kever vagy szimultán), rím, hangutánzó, hangfestő szavak,
- szóképek (metafora, hasonlat, metonímia ..)
- alakzatok (ismétlés, elhallgatás, párhuzam, ellentét…)
- szókincs: nyelvi rétegek (tájszók, argó, archaizálás…), szófajok gyakorisága
- mondatok – versmondatok, szerkezet, modalitás
- motívumok (ismétlődő elem), toposzok (közismert, különböző korokon átívelő kép, írói/költői közhely ), archetípus (szimbolikus képzetek, amelyek az emberiség közös tudatalattijában fellelhető tapasztalatokat rögzítik)
· stílus
· hangnem: ünnepélyes, humoros, dühös, önironikus
· műfaj: pl. óda, himnusz, epigramma
· a mű értelmezése, érvényessége, hatása
III. Befejezés
· összegzés, értékelés, egyéni vélemény
· párhuzamok, kapcsolat más művekkel, a mű utóélete