7. A POLGÁROSODÁS KEZDETEI ÉS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON
Témák
|
Vizsgaszintek
|
Középszint
|
Emelt szint
|
7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő
kérdései
|
A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth
reformprogramja.
|
A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A
gazdasági átalakulás jellemzése és
elemzése. A magyar társadalom rétegződése és életformái.
|
7.2. A reformkori művelődés, kultúra
|
A korszak kulturális életének főbb
jellemzői.
|
A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek
körében.
|
7.3. A polgári forradalom
|
A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények.
|
A német, az olasz és ausztriai mozgalmak hatása a magyar
szabadságharcra.
Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban.
|
7.4. A szabadságharc
|
A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a
vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat.
|
Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása.
Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről.
|
7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése
|
A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és
értékelése.
|
A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő viták (pl.
dunai konföderáció, Kasszandra levél).
|
7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a
dualizmus korában
|
Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés.
Budapest világvárossá fejlődése.
Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A
cigányság helye a magyar társadalomban.
|
A polgári állam kiépülése Magyarországon (pl.
közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat).
Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi törekvések. A környezet
átalakításának
következményei (pl. vasútépítés, városfejlődés, iparosítás).
|
7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése
|
Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány
és művészet néhány kiemelkedő személyisége.
|
A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon (pl. divat,
szórakozás, sport, sajtó).
|
Fogalmak: reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság,
közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, országgyűlés, arisztokrácia,
alsótábla, felsőtábla, reformkor, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság,
választójog, nemzetiség, honvédség, trónfosztás, márciusi ifjak, nemzetőrség,
felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, függetlenség, nemzetiségi törvény,-
kormánybiztos, passzív ellenállás, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek,
úri középosztály, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, kivándorlás,
asszimiláció, állami anyakönyvezés, emigráció, polgárosodás, dzsentri,
kispolgárság, millenium
Személyek: Martinovics Ignác, Kazinczy Ferenc, Kölcsey
Ferenc, Deák Ferenc, Eötvös József, Kossuth Lajos, Batthyányi Lajos, Széchenyi
István, Wesselényi Miklós, Széchenyi István, JI. Ferenc, ókai, Petőfi, Görgey,
Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau, Ferenc József, Bach,
Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi
Oszkár,
Évszámok: 1795, 1825, 1830, 1832-36, 1844, 1830-1848, 1848.
III. 15., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. 14., V. 21., VIII. 13., X. 6.,
1867, 1868, 1875-90, 1896, 1867-1916
Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg,
Komárom, Arad, Debrecen, Világos, Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar
Monarchia
8. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A KÉTPÓLUSÚ
VILÁG FELBOMLÁSÁIG
Témák
|
Vizsgaszintek
|
Középszint
|
Emelt szint
|
8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs
környéki békék
|
Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés
jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági
vonatkozásainak elemzése.
|
A hátország szerepe a háborúban. Nagyhatalmi érdekek és
ellentétek a béketárgyalásokon.
|
8.2 A gazdaság társadalom új jelenségei a fejlett világban
|
A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi,
autó). A nők szerepének változása.
|
A világgazdaság átrendeződése háború után. A gyarmati
világ szétesésének kezdetei
(pl. India, Közel-Kelet).
|
8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az
olasz fasizmus
|
|
Az olasz fasizmus jellemzői. Tekintélyuralmi rendszerek
bemutatása Közép-Európában és a Balkánon.
|
8.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság
|
A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi
következményei.
|
Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepe. A
válság kezelésének módjai egy adott
országban (pl. USA, Nagy-Britannia).
|
8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési
mechanizmusa
|
A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és
propaganda.
|
A totális állam kiépítése Németországban.
|
8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az
1920-30-as években
|
A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini
diktatúra legfőbb jellemzői.
|
A bolsevizmus ideológiája. A bolsevik propaganda főbb
jellemzői. A sztálini gazdaságpolitika.
|
8.7. A második világháború előzményei jelentős
fordulatai
|
A világháború előzményei, katonai és politikai
fordulópontjai. A holokauszt.
|
A szövetséges hatalmak együttműködésének elemzése.
Háborúellenes katonai és polgári
erőfeszítések.
|
8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői
|
Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi
konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez).
|
Nyugat-Európa újjáépítése és a közös európai intézmények
kialakulásának kezdetei.
A gyarmati rendszer felbomlása - a „harmadik világ” kialakulása. Gandhi
erőszakmentes mozgalma.
|
8.9. A szocialista rendszerek bukása
|
A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás
Kelet-Közép-Európában.
|
A német kérdés.
|
Fogalmak : villámháború - állóháború, ultimátum, központi
hatalmak, pacifizmus, kommunizmus, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer,
kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem, hátország, békerendszer,
szovjet, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális
diktatúra, élettér-elmélet, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán,
antifasiszta koalíció, jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság,
nemzetiszocializmus, fajelmélet, Führer-elv, Berlin-Róma tengely, Anschluss,
antiszemitizmus, egypártrendszer, sztálinizmus, propaganda, totális háború,
hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, „hintapolitika",
antifasiszta ellenállás, háborús bűnös, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési
verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság,európai
integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződés, enyhülési politika, kommunista diktatúra
Személyek: Ferenc Ferdinánd,
Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann,
Mussolini, Roosevelt, Hitler,Göring,
Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Gandhi,
Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa,
Reagan, Gorbacsov
Évszámok: 1914-18,
1917, 1919, 1922, 1925, 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941.
június 22.,1944. június 6., 1945. május 8., 1945. május 9., augusztus 6.,
szeptember 2., 1929-1933, 1939, 1941, 1947, 1948, 1949, 1956, 1957, 1961, 1968,
1975, 1991
Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár,
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok,
Brit Nemzetközösség, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz,
Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia, Jalta, Potsdam, NSZK, NDK, Kuba,
Korea, Szuez
|