magyar nyelv érettségi témakörök, követelmények II.
5. A nyelvi
szintek
|
Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani,
mondattani,
jelentéstani elemzése.
Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek
megértésében és különféle műfajú
szövegek létrehozásában
|
A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje.
|
5.1. Hangtan
|
A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek.
A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok
találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk.
|
A magyar hangállomány.
A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása.
A magyar helyesírás rendszere, a
helyesírás stilisztikai változatai.
|
5.2. Alaktan és
szótan
|
A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak
felépítésében, a szószerkezetek alkotásában.
A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata
példákkal.
A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai.
Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli
és szövegbeli szerepének értelmezése
|
A szófajváltás jelensége, a többszófajúság.
|
5.3. Mondattan
|
A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan;
egyszerű, összetett.
A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés.
A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és
szemantikai eszközökkel.
Az egyszerű mondat részei; felépítése.
A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő
szintagmatikus szerkezet.
Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái.
A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a
magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. A jelzők
fogalma és fajtái, használatuk.
|
|
5.4. A mondat
szintagmatikus
szerkezet
5.5. A mondat a
szövegben
|
A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben.
A mondat és a szöveg
|
A mondat fogalma, a rendszer-mondat és a szövegmondat.
A szinteződés és a tömbösödés jelenségei.
Mondatvariánsok közötti különbségek
értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából.
|
5.6. Logikai és
grammatikai
viszonyok az
összetett
mondatban
|
A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok.
Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a
mellékmondatok grammatikai viszonyai.
Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban.
A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a
központozás használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban,
szövegalkotásban).
|
Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal.
|
5.7. Szókincs és
frazeológia
|
A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei.
A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító
szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírás
|
A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása,
rövidítések.
|
6. A szöveg
|
A
szöveg egységének tényezői, feltételei,elsődleges és mögöttes jelentés.
|
Lineáris és
globális kohézió a szövegben.
Szövegelemzés megfelelő fogalmak
alkalmazásával.
A szöveg pragmatikai, szemantikai és
grammatikai megközelítése.
|
6.1. A szöveg és
a kommunikáció
|
A szöveg szóban és
írásban.
A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet,
a tudáskeret
A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók
|
A címzett szerepe
a szöveg
megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében.
|
6.2. A szöveg
szerkezete és
jelentése
|
A szöveg
felépítése, egységei - külső körülmények: szövegméret, megjelenés.
A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai
kapcsolóeleme
|
|
6.3.
Szövegértelmezés
|
A kontextuális
jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és
mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés.)
A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi
szövegekben.
A mindennapi szöveg-világban való eligazodást lehetővé tevő
pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban
(pl.szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek).
|
|
6.4. A szöveg
szóban és írásban
|
A szóbeliség és az
írásbeliség hatása a
szövegformálásra és a szöveg előadására.
A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes,
kifejező alkalmazása.
A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és
írásban.
A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések
szerkesztése
|
A szöveg dinamikus
és statikus összetevői.
|
6.5. Az
intertextualitás
|
Az
ismeretközvetítő CD-ROM és az internet
intertextualitásának főbb jellemzői.
Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése
irodalmi és nem irodalmi szövegekben
|
|
6.6. A
szövegtípusok
|
Szövegtípusok
kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői.
A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában
szükséges szövegtípusok (pl. kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos
levél, meghatalmazás, hozzászólás).
Ismeretterjesztő szövegek jellemzői
A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita).
Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a
téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából).
|
A szövegtipológiai
elemzés fő szempontjai.
A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer).
|
6.7. Szöveg a
médiában
|
A publicisztikai
és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.).
Az új közlésmódok társadalmi hatása.
|
Az írott és az
elektronikus
tömegkommunikáció szövegtípusait
elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők.
Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú,
cikk, glossza, ismeretterjesztő szöveg): tartalmi, szerkezeti és
szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai.
|
7. A retorika
alapjai
|
A retorika mint a
meggyőzés művelete a gondolatközlésben.
|
A retorika
jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei.
|
7.1. A nyilvános
beszéd
|
A nyilvános
beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai.
Az élőbeszéd fajtái.
A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés
lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.
|
A retorika mint a
szónoklás tudománya.
Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és
esztétikai hatása.
Hangzó szövegek elemzése,
összehasonlítása
|
7.2. Érvelés,
megvitatás, vita
|
Az érvelés, az
érvelés beszédhelyzete és eszközei.
A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése.
Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus.
Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció
felismerése, értékelése.
|
A jelentésrétegek
feltárása, megfogal-mazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben
(aktuális tagolás, új közlések, implikációk, kontextusok stb.)
|
7.3. A
szövegszerkesztés
eljárásai
|
A spontán
megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége.
A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze.
Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat,
tartalmi kivonat, tömörítés).
|
|
8. Stílus és
jelentés
1.8.1. Szóhasználat
és stílus
|
Stílus és jelentés
a mindennapi
nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a
szépirodalomban.
Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése.
|
A szóhasználat
nyelvtani, jelentésbeli és stiláris kötöttségei.
A jelentés fogalmi megközelítései:
szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak),
szószerkezetek (grammatikai
viszonyok) jelentése, állandósult
szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai.
|
8.2. A szójelentés
|
A nyelvi jelek
csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján.
A szóhasználati jelentés alapjai - az alapjelentés,
mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony.
A szójelentés változásai.
Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar
értelmezőkéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete.
|
Nyelv, beszéd,
szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma, a konnotatív és a
denotatív jelentéssel összefüggésben is
Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása.
Következtetések megfogalmazása a nyelvistilisztikai eszközök
lehetőségeiről
|
8.3. Állandósult
nyelvi formák
|
Az állandósult
szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek,
sztereotípiák).
|
|
8.4.
Nyelvistilisztikai
változatok
|
A stílus szerepe a
jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a
stílus mint a
beszélő attitűdjének kifejeződése stb.).
A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők
értelmezése.
|
Összetett
képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek.
|
8.5.
Stíluseszközök
|
A
képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése.
Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző,
archaizálás stb. felismerése,
értelmezése.
A szövegelrendezés stílushatásának felismerése,
értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk
|
Az alakzatok egyéb
fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió
|
8.6. Stílusréteg,
stílusváltozat
|
Tipikus
kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek.
A társalgási stílus ismérvei, minőség
A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai,
stiláris kötöttségei.
A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a
megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ).
Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége
a tömegkommu-nikációban.
A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai.
Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának
összehasonlítása.
A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett
ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások - példák alapján.
|
Irodalmi és nem
irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése.
A mondatszerkezet stiláris változatai - a
verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat.
A stílusrétegeket elkülönítő tényezők.
Nyelvi-stilisztikai variánsok össze-hasonlító elemzése különböző
stílusrétegekből vett szövegek körében A stílus és norma koronkénti
változatai - néhány példa bemutatásával.
|
|
Kategória: témakörök | Hozzáadta:: tanárnő (2012-07-18)
|
Megtekintések száma: 1562
|
|