TÉMÁK 

Középszint

Emelt szint

1. Ember és
nyelv
 
 

A nyelv mint jelrendszer. 
 
   Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés  viszonya.
    A nyelv mint az egyén, illetve mint a  közösség alkotása.
   A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd  funkciói.
A nyelv diakrón és szinkron változásainak
jellemzése példákkal

A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban.
A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer.
 

2. Kommunikáció
 
 

A kommunikációs folyamat tényezői és  funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.
   A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei.
   A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség.
  A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek  kapcsolata a kommunikációs  folyamattal.

A kommunikáció fogalmának
interdiszciplináris jellege.
 

2.1. A jel, a
jelrendszer

A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem
nyelvi közlésben.

A nyelvi jel sajátosságai.

1.2.2. Nyelvi és
vizuális
kommunikáció
 

Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális
és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi
kommunikáció.

Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek  történeti eltéréseire egy-két példa (a folklór,  az utca, az elektronikus kommunikáció jelrendszere).

2.3. A nyelv-használat mint
kommunikáció
 

A kommunikációs folyamat tényezői és
összefüggésük megértése, bizonyítása
beszédhelyzetek elemzésével,
szövegértelmezéssel, szövegalkotással.

A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs  normák kultúránkénti eltérései példák  alapján.
     A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe.

2.4.
Kommunikációs 
funkciók és
közlésmódok

Példák a különböző közlésmódok
kommunikációs funkciói (párbeszéd,
történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés,
köszönés, megszólításformák).

2.5. Személyközi 
kommunikáció
 
 
 

A közvetlen emberi kommunikáció néhány
sajátszerűsége. A mindennapi - nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk.

A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és összehasonlítása.

2.6. A tömeg-kommunikáció

A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra.

3. A magyar
nyelv története

3.1. A magyar

nyelv rokonsága

A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai
néhány példával.
 

A nyelvrokonság kutatásának módszerei.
     Az ősmagyar, az ómagyar,közép-magyar  korszak, az újmagyar kor

3.2.
Nyelvtörténeti 
korszakok
 
 
 

A magyar nyelv történetének fő szakaszai:    
 

 Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése.  
   A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és
nyomtatott nyelvemlékek.  
 
   A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői.
   A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák alapján.

A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hang-rendszerből, a nyelvtani rendszerből.
   Az életmód, a történelem és a szókincs  néhány összefüggése, anyagi és szellemi  műveltség megjelenése a szókészletben - néhány példával.

A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső  keletke-zésű  elemek,jövevény-szók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak.
     Néhány szöveg bemutatása a régi magyar  irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes  Kelemen)

3.3. Az írott
nyelvi norma
kialakulása
  

Az egységes írott nyelvi norma kialakulása.
     A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe.

3.4.
Nyelvművelés

A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése.

A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében.

4. Nyelv és
társadalom
   
 4.1.
Nyelvváltozatok
 

A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma.
A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng).
   Az egynyelvű szótárak ismerete. 

A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár,  szaknyelvi szótár).
   Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó).
   A szókincs szerepének jellemzése nem  irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában).

4.2. Kisebbségi
nyelvhasználat
 

A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége.

A főbb nézetek a kétnyelvűségről, a
kettősnyelvűségről.
Nyelvpolitika, nyelvi tervezés

4.3. A határon
túli magyar
nyelvűség

A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái
A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés

4.4. Tömeg-kommunikáció és nyelvhasználat

 A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai
és hatáskeltő eszközei.
Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés)