ProfilomKilépésBelépés



ÜDVÖZÖLLEK:Vendég CSOPORTOD:Vendégek ÜZENET:0









Vasárnap, 2017-11-19, 8:30 PM
Honlap-menü

Belépés

Gyakorló feladatok

Videók

Cimkék
állam (1)
könyv (1)
Luther (1)
TeSzT (1)

Felkészítő

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Keresés

Főoldal » Cikkek » témakörök

magyar irodalom érettségi témakörök, követelmények

TÉMÁK

VIZSGASZINT

Középszint

Emelt szint

 

2.1.1. Életművek

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József  Attila.

 Az életút, az életmű jelentős tényei.

Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése.

   A főbb művek szövegismereten alapuló  értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl.  témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az  életműben, az adott korszakban.

Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. 

Művekről szóló olvasatok, vélemények  értelmezése

A pályaszakaszokat jellemző főbb témák,kérdésfeltevések.

 

A pályaképre ható irányzatok és szellemi  kötődések, világirodalmi párhuzamok.

 

Kötetek, ciklusok, témák, motívumok Művek hatása, fogadtatása - egy-két példa alapján.

 

A szerző utóélete, helye és hatása az  irodalmi-kulturális hagyományban.

 

Kritikák, különböző interpretációk

 

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc,  Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán,

Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti  Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai  Sándor, Pilinszky János.

 

Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3  lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány  epikai, drámai alkotás bemutatása,  értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok,  jelentésrétegek, világlátás alapján.

Memoriterek - legalább három szerzőtől  teljes szövegek, összefüggő részletek.

Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése.

Tájékozottság a korszakban, a kortársak  között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), az irodalmi  hagyományban (pl. az antik hagyomány  Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében).

Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai  sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.

     A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása.

2.1.3.

Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula,  Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula,  Németh László, Örkény István, Nagy László,  Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

Választandó legalább három szerző a  felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb  két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)

   A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével

Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak  közül.

A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2  epikai, illetve drámai művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való  összefüggésben is.

A művekben felvetett kérdések néhány etikai,  esztétikai, filozófiai vonatkozása.

     A művek fogadtatása, hatása, utóélete az  irodalmi-kulturális hagyományban - egy-egy példa (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán  Szindbád filmje)

2.1.4. A kortárs

irodalomból

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

   Tájékozódás a kortárs irodalmi  nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét).

  Nyomtatott szöveg, digitális közlés

Egy költő néhány versének; egy-egy  drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése.

 

2.1.5.

Világirodalom

Az európai irodalom alapvető hagyományai:  az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák,motívumok, hőstípusok).

A romantika, a századfordulós modernség (a  szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása.

Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század  második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két mű bemutatása.

 Művek értelmezése - pl. műfaji sajátosságok,  a téma, a kompozíció összefüggései, a  lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások - a korszak  szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is

 

2.1.6. Színház- és

drámatörténe

Színház és dráma különböző korszakokban. 

   Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-

1 művének értelmezése az adott korszak  színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében:  Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiáj

Színház és dráma (pl. színpadi megjelenítések összehasonlítása).

Egy-egy dráma elemzése a következő szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma

2.1.7. Az

irodalom

határterületei

Az irodalom kulturális határterületei -  népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet.

   Az irodalom filmen, televízióban,  dalszövegben, a virtuális valóságban: az  adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl.  irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben).

   Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései.

   A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték).

 Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz,  detektívregény, kalandregény, képregény,  tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc,  reklámvers) jellemzőinek bemutatása.

 Mítosz, mese és kultusz. Film- és  könyvsikerek, divatjelenségek korunk  kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget  Jones naplója).

Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a  folytatásos regény jelentősége és példái).

Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás  szellemi, lelki motivációiról (pl. az  olvasásterápia).

„Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra  viszonyának problémája egy korszakban.


3. Fogalmak a magyar nyelv és az irodalom ismeretköreihez

Középszint és emelt szint

 

A témákban megjelöltek definiálása nem követelmény. Elvárt a vizsgafeladatokban az ismeretelemek, fogalmak, összefüggések felismerése, alkalmazása, példával történő alátámasztása.

 Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük.

 

A) Magyar nyelv

 

beszédtett

diakrónia, szinkrónia

jel, jelrendszer

 a nem nyelvi kommunikáció

a kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói, tényezői

a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti, nyilvános kommunikáció

 a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, nyelvemlékes kor; ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat

finnugor nyelvcsalád

nyelvemlék: szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány

nyelvi norma

összehasonlító nyelvtudomány

 

a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: standard, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, szleng, argó

kettősnyelvűség, kétnyelvűség

nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvtörvény

 

a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve

a magánhangzó, mássalhangzó képzésmódja, alkalmazkodása (hangtörvények)

a szóelem (morféma) fajtái

a szójelentés: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szó; rokon-és hasonló alakú, ellentétes jelentésű szó; hangutánzó, hangulatfestő szó

a szókincs rétegei: ősi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevény- és idegen szavak

a szószerkezetek  fajtái, alá- és mellérendelő szószerkezetek

állandósult szókapcsolat: szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás

egyeztetés a szintagmákban

jelentés: szó-, mondat-, szövegjelentés; denotatív, konnotatív jelentés, szótári, kontextuális jelentés

jelentésrétegek mondatban, szövegben

jelentésszerkezet, jelentéselem,  jelentésmező, jelhasználati szabály

központozás: a gondolatjel, a zárójel, a kettőspont, a pontosvessző, az idézőjel szerepe

mondat- és szövegfonetikai eszközök

mondatfajták: modalitás

mondatszerkezet: egyszerű mondat, összetett mondat, alárendelő, mellérendelő összetett mondat; tagolt, tagolatlan mondat, teljes, hiányos mondat

sajátos jelentéstartalom: feltétel, következtetés, hasonlítás, megengedés

szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó

szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók

 a hiány szövegösszetartó szerepe

a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai: hír, tudósítás, kommentár, cikk, interjú, riport, glossza, recenzió, kritika 

intertextualitás

szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma)

szöveg, szövegmondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz

szövegjelentés: témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kontextuális jelentés

szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás (rámutatás, anafora, katafora, deixis), egyeztetés a szövegben

szövegkohézió (lineáris, globális)

szövegtípus, szövegfajta: definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, pályázat; ajánlás, műelemzés, értelmezés; vita, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz

érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat; deduktív, induktív módszer

retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése, jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés), érzelmi betetőzés

 a stílusirányzatok kifejezőeszközei

alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oxymoron

állandó és alkalmi stílusérték

expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció

hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica

metafora, metaforizáció

mondatstilisztikai változatok: verbális stílus, nominális stílus, körmondat

motiváltság, motiválatlanság

stílus, stíluselem, stílushatás

szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum

 

B) Irodalom

interkulturalitás

irodalmi hagyomány, szöveghagyomány

irodalomtörténet

irodalmiság változó fogalma

mitológia, mítosz

szóbeliség, írásbeliség

könyvnyomtatás, digitális közvetítés

virtualitás

műköltészet, népköltészet, folklór, népiesség

színház, színházi konvenciók, a színházi hatás összetevői

tömegkultúra – bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom

téma, motívum, vándormotívum, archetípus, toposz

kultusz

esztétika, filozófia, etika

érték, esztétikai érték, történeti érték

erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás

alkotás, befogadás, megszólított, címzett, olvasat, jelentés, jelentésrétegek, nyitott mű, értelmezés, értékelés

katarzis, érzésvilág, érzelmi hatás, képzelet, képzettársítás, fikció

szerkezet, kompozíció, ciklus, forma, megformáltság, szimmetria, aszimmetria, polifónia

harmónia, diszharmónia, feszültség, feszültségoldás, késleltetés

cím, címadás

idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus

tér és térszemlélet

jellem, típus, hőstípus

poétizáció, stilizáltság, allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód

művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat – ókori irodalom, középkor, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimanetalizmus, romantika, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, modernizmus, beat-irodalom, posztmodern

humanizmus, reformáció

műnem, műfaj

epikai műfajok – anekdota, elbeszélés, elbeszélő költemény, emlékirat, eposz, komikus eposz, fabula, históriás ének, legenda, mese, monda, novella, regény, széphistória, vallomás, verses regény

regényváltozatok, regénytípusok – családregény, fejlődésregény, életrajzi regény, lélektani regény, próbatételes kalandregény, történelmi regény, utópia

epikus közlés – elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció, belső monológ, cselekmény, dialógus, epizód, leírás; egyenes beszéd, függő beszéd, szabad függő beszéd, reflexió

drámai műfajok – tragédia, színmű, commedia dell’arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház, abszurd dráma

dráma – dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetőpont, megoldás, prológus, epilógus, deus ex machina, helyzet- és jellemkomikum

lírai műfajok – ars poetica, dal, elégia, elégiko-óda, himnusz, óda, episztola, jeremiád, rapszódia, epigramma

líra – költői magatartás, szerep, élménylíra, tárgyias költészet, hangulatlíra, szerepvers, vershelyzet, lírai én, dallamra írott vers, képvers, verstípusok: önmegszólító, idő- és értékszembesítő, létösszegző

átmeneti műfajok: napló, levél, fiktív levél, ballada, leíró költemény, életkép, jellemrajz

a Biblia irodalmi műfajai: prófécia, zsoltár, evangélium, példázatos történet, apokalipszis

 esztétikai minőségek, hangnemek – abszurd, groteszk, komikum, tragikum, humor, irónia, gúny

paródia

ritmus, verselés, hangsúlyos verselés: időmértékes verselés, verslábak, sorfajták, strófaképletek, hexameter, pentameter, disztichon, szabad vers, szonett, zeneiség, rím, rímfajták, alliteráció, áthajlás

                                                                                                                   

Kategória: témakörök | Hozzáadta:: tanárnő (2012-07-14)
Megtekintések száma: 770
*