3. Fogalmak a magyar nyelv és az irodalom ismeretköreihez

Középszint és emelt szint

 

A témákban megjelöltek definiálása nem követelmény. Elvárt a vizsgafeladatokban az ismeretelemek, fogalmak, összefüggések felismerése, alkalmazása, példával történő alátámasztása.

 Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük.

 

A) Magyar nyelv

 

beszédtett

diakrónia, szinkrónia

jel, jelrendszer

 a nem nyelvi kommunikáció

a kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói, tényezői

a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti, nyilvános kommunikáció

 a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, nyelvemlékes kor; ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat

finnugor nyelvcsalád

nyelvemlék: szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány

nyelvi norma

összehasonlító nyelvtudomány

 

a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: standard, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, szleng, argó

kettősnyelvűség, kétnyelvűség

nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvtörvény

 

a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve

a magánhangzó, mássalhangzó képzésmódja, alkalmazkodása (hangtörvények)

a szóelem (morféma) fajtái

a szójelentés: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szó; rokon-és hasonló alakú, ellentétes jelentésű szó; hangutánzó, hangulatfestő szó

a szókincs rétegei: ősi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevény- és idegen szavak

a szószerkezetek  fajtái, alá- és mellérendelő szószerkezetek

állandósult szókapcsolat: szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás

egyeztetés a szintagmákban

jelentés: szó-, mondat-, szövegjelentés; denotatív, konnotatív jelentés, szótári, kontextuális jelentés

jelentésrétegek mondatban, szövegben

jelentésszerkezet, jelentéselem,  jelentésmező, jelhasználati szabály

központozás: a gondolatjel, a zárójel, a kettőspont, a pontosvessző, az idézőjel szerepe

mondat- és szövegfonetikai eszközök

mondatfajták: modalitás

mondatszerkezet: egyszerű mondat, összetett mondat, alárendelő, mellérendelő összetett mondat; tagolt, tagolatlan mondat, teljes, hiányos mondat

sajátos jelentéstartalom: feltétel, következtetés, hasonlítás, megengedés

szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó

szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók

 a hiány szövegösszetartó szerepe

a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai: hír, tudósítás, kommentár, cikk, interjú, riport, glossza, recenzió, kritika 

intertextualitás

szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma)

szöveg, szövegmondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz

szövegjelentés: témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kontextuális jelentés

szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás (rámutatás, anafora, katafora, deixis), egyeztetés a szövegben

szövegkohézió (lineáris, globális)

szövegtípus, szövegfajta: definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, pályázat; ajánlás, műelemzés, értelmezés; vita, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz

érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat; deduktív, induktív módszer

retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése, jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés), érzelmi betetőzés

 a stílusirányzatok kifejezőeszközei

alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oxymoron

állandó és alkalmi stílusérték

expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció

hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica

metafora, metaforizáció

mondatstilisztikai változatok: verbális stílus, nominális stílus, körmondat

motiváltság, motiválatlanság

stílus, stíluselem, stílushatás

szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum

 

B) Irodalom

interkulturalitás

irodalmi hagyomány, szöveghagyomány

irodalomtörténet

irodalmiság változó fogalma

mitológia, mítosz

szóbeliség, írásbeliség

könyvnyomtatás, digitális közvetítés

virtualitás

műköltészet, népköltészet, folklór, népiesség

színház, színházi konvenciók, a színházi hatás összetevői

tömegkultúra – bestseller, krimi, tudományos-fantasztikus irodalom

téma, motívum, vándormotívum, archetípus, toposz

kultusz

esztétika, filozófia, etika

érték, esztétikai érték, történeti érték

erkölcs, erkölcsi érték, választás, ítéletalkotás

alkotás, befogadás, megszólított, címzett, olvasat, jelentés, jelentésrétegek, nyitott mű, értelmezés, értékelés

katarzis, érzésvilág, érzelmi hatás, képzelet, képzettársítás, fikció

szerkezet, kompozíció, ciklus, forma, megformáltság, szimmetria, aszimmetria, polifónia

harmónia, diszharmónia, feszültség, feszültségoldás, késleltetés

cím, címadás

idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus

tér és térszemlélet

jellem, típus, hőstípus

poétizáció, stilizáltság, allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód

művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat – ókori irodalom, középkor, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimanetalizmus, romantika, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, modernizmus, beat-irodalom, posztmodern

humanizmus, reformáció

műnem, műfaj

epikai műfajok – anekdota, elbeszélés, elbeszélő költemény, emlékirat, eposz, komikus eposz, fabula, históriás ének, legenda, mese, monda, novella, regény, széphistória, vallomás, verses regény

regényváltozatok, regénytípusok – családregény, fejlődésregény, életrajzi regény, lélektani regény, próbatételes kalandregény, történelmi regény, utópia

epikus közlés – elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció, belső monológ, cselekmény, dialógus, epizód, leírás; egyenes beszéd, függő beszéd, szabad függő beszéd, reflexió

drámai műfajok – tragédia, színmű, commedia dell’arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház, abszurd dráma

dráma – dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetőpont, megoldás, prológus, epilógus, deus ex machina, helyzet- és jellemkomikum

lírai műfajok – ars poetica, dal, elégia, elégiko-óda, himnusz, óda, episztola, jeremiád, rapszódia, epigramma

líra – költői magatartás, szerep, élménylíra, tárgyias költészet, hangulatlíra, szerepvers, vershelyzet, lírai én, dallamra írott vers, képvers, verstípusok: önmegszólító, idő- és értékszembesítő, létösszegző

átmeneti műfajok: napló, levél, fiktív levél, ballada, leíró költemény, életkép, jellemrajz

a Biblia irodalmi műfajai: prófécia, zsoltár, evangélium, példázatos történet, apokalipszis

 esztétikai minőségek, hangnemek – abszurd, groteszk, komikum, tragikum, humor, irónia, gúny

paródia

ritmus, verselés, hangsúlyos verselés: időmértékes verselés, verslábak, sorfajták, strófaképletek, hexameter, pentameter, disztichon, szabad vers, szonett, zeneiség, rím, rímfajták, alliteráció, áthajlás