Erre kapod a legtöbb pontot, ezért érdemes elég időt
hagyni rá.
Középszinten az 1-2 témakörből nincs ilyen feladat, ezért
elég a 3-5. témakörökből alaposabban
felkészülni. Itt csak egy ilyen
feladatot kell megoldanod. A forrás segítségével 25-30 soros szerkesztett
szövegben kell kidolgozni a megoldást. A megoldásra körülbelül egy órát
szánhatsz.
Emelt szinten a két hosszú esszét írhatod egyetemes vagy
magyar történelemből egyaránt. Itt 30-40 sorban kell kifejteni az esszét,
előfordulhat, hogy források nélkül, csak
a témára vonatkozó ismereteidre és a történelem atlasz adataira
támaszkodva. A megoldásra témánként 45-45 perc jut majd.
A hosszú, elemző feladatok megoldása a rövid esszéhez hasonló szempontok alapján történik, csak itt
a források terjedelmesebbek, és
sokrétűbb megoldást várnak el. Ezért érdemes olyan vázlatot készíteni, ami
tartalmazza: a kulcsfogalmakat, érveket, okokat, következményeket, a megadott
szempontokat.
1. Értelmezd pontosan a feladatot, ügyelj arra, hogy gyakran
több részfeladat is szerepelhet benne.
Miről kell írni? Mit kell írni? Milyen speciális
elvárások vannak?
2 Olvasd el figyelmesen
a forrást ! Karikázd be vagy húzd alá azokat a kulcsszavakat, adatokat,
jellemzőket, melyek a kérdés megválaszolását segítik.
Fontos! Nem magát a forrást vagy forráscsoportot kell
elemezni, hanem a forrásnak az esszébe történő beépítésével a feltett kérdésre
kell válaszolni. Ne vesszél el az adatok részleteiben!
3. Ötletroham: válogatás nélkül összeírjuk azokat a fogalmakat, ötleteket,
kifejezéseket, eseteket, amelyek a kulcsszó hallatán eszünkbe jutnak
4. Gondolati térkép
A gondolati térkép az ötletrohammal összeírt szavak
rendszerezését, kiegészítését, összefüggések létrehozását, a használhatatlan
ötletek elvetését jelenti. Érdemes összekötni a rendszerezést az érettségi
feladat konkrét kérdéseivel.
5. Logikai váz
Az esszéfeladat elvárja , hogy a megoldás megszerkesztett legyen, aminek alapfeltétele a
logikus gondolati felépítés. A klasszikus hármas egységű tagolást ebben az
esetben is érdemes alkalmazni.
Bevezetésként egy tényállást, egy megállapítást, egy
állítást rögzíthetsz. A tárgyalásban ismeretek, érvek, cáfolatok következnek.
Bekezdésenkénti tagolásban az esszéfeladat egyes részfeladatait oldhatod meg.
Befejezésként elég lehet egyetlen összegző mondat.
http://www.ofi.hu/tudastar/erettsegi-maskent/esszefeladatrol
feladatmegértés
A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell
figyelembe venni:
• A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a
megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e?
• A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően a
feladatban felvetett problémára
koncentrál-e?
• Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és
következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma
szempontjából?
• Műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a
forrásokat, és tud-e lényeges
megállapításokat, következtetéseket tenni?
7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes
körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre
törő. A források felhasználásával lényeges
következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét
és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott.
A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak:
idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás
(rögzítés, bemutatás) és következtetés
(megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha
csak az egyik elemet tartalmazza a
válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot
lehet adni
A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása
7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes
mondatokból álló, koherens, szerkesztett
szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi
kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz
nyelvtani vagy helyesírási hibát
középszint
emelt szint
|