ÚJRAÍRÁS ( →INTERTEXTUALITÁS) A posztmodern kortárs világirodalom eljárásmódja. Pl. egyik célja az lehet, hogy rávilágítson  az irodalmi hagyomány egyoldalúságára, hiányosságaira: pl. Defoe Robinson Crusoe című művének átirata Michael Turnie: Péntek, vagy a Csendes-óceán végvidéke, 1967, John Maxwell Coetzee (dél-afrikai, 2003-as Nobel-díj) : Foe, 1986, Emily Brontē: Jane Eyre-ének  Jean Rhys( karibi angol) : Széles Sargasso-tenger, 1966 . Hagyományőrzőbb válfajának célja a közvetítés: Christoph Ransmayr: Az utolsó világ, (Ovidius : Átváltozások) Az újraírás az alkotás és befogadás, a szöveg és a kommentár egymásra vetítését jelenti egyben.

VERS (lat. versus= fordulat, visszatérés): A próza mellett a másik lehetséges szövegforma, szabályos ritmus jellemzi. A versritmus fajtái: időmértékes, hangsúlyos, szimultán verselésű, gondolatritmusos. SZABAD VERS: Prózai formájú, de versként tördelt sorokban megjelenő lírai szöveg. (Pl. Withman, Kassák)

VERSFORMA: egy vers kötött ritmusszerkezete. A verselési módoknak megfelelően vannak időmértékes, ütemhangsúlyos és kevert versformák.

Versformák

jambikus vers - a szótagszám megtartása mellett zömmel jambusok, az utolsó többnyire kötelezően jambus

rímes időmértékes vers = leoninus

blank verse (angol) drámai jambus - hangsúlyos, jambikus lejtésu, 10 vagy 11 szótagos verssor, általában rímtelen (Shakespeare művei)

ballada-forma (provanszál eredetű)

a) 4 versszakos - egyszerű - 3 X 8 soros vsz. ababbcbc + 4 soros ajánlás (Villon: A szép fegyverkovácsné balladája)

- 3X1o soros + 5 v. 6 v. 7 soros ajánlás (Villon: Ballada a vastag Margot-ról

b) 6 versszakos - kettős ballada  - 6 vsz., refrénnel a végén nincs ajánlás, - magyarra négyes vagy ötös jambusokkal

rondó-forma 8-12-15 soros, két rímre épül, az első sor vagy csak első szava a végén refrénsorként visszatér

szonett (olasz) 2x4 soros abab v. abba + 2X3 soros strófa cde vagy cdc (Petrarca)szonettkoszorú - (mesterszonett) 15 szonettből áll, a 15 az előző 14 kezdősoraiból áll össze (József A.: A kozmosz éneke)

terzina :háromsoros strófákból álló versszerkezet - ababcbcdc (Dante:Isteni színjáték)

ottava rima (nyolcas rím) = stanza :6 sor keresztríes, 2 párrím - abababcc (Arany J. :Bolond Istók)

a chevy chase-strófa (angol-skót ballada-forma) jambikus lejtésű, xaxa rímképletűa páratlan sorok 8, a párosak 6 szótagosak, 4 illetve 3 jambusból állnak, (Vörösmarty: Szózat, Arany: A walesi bárdok)

VERSHELYZET: A vers írására motiváló helyzet, a mű  megszületésének körülményei: tér- és időmozzanatok (versíró helyzet), a lírai én megjelölése és viszonya a tárgyához (a keletkezést elindító emberi szituáció).

VERSTÍPUSOK: A lírai művek osztályozásának egyik lehetséges szempontja. Fő szempontjai: a vershelyzet, a versszerkezet, valamint a megjelenített élethelyzet. A legfontosabbak: önmegszólító (József A.: Tudod. Hogy nincs bocsánat), időszembesítő (Vörösmarty: Előszó), értékszembesítő (Kosztolányi: A bús férfi panaszai), létösszegző (Arany János: Epilógus).

VIRTUALITÁS 

Számítógépes rendszerek segítségével előállított mes­terséges környezet, amellyel a felhasználó virtuális identitása révén lép in­terakcióba. A virtuális valóság készítőinek célja lehet egyfelől a fizikai való­ság egy szeletének minél pontosabb utánzása, modellezése. Ilyen szimuláci­ós eljárásokat az ipari tervezéstől az orvostudományon át a katonai kiképzé­sig széles körben alkalmaznak. Virtuálisnak nevezhetünk minden mesterségesen előállított illúziót, amely képes a természetes érzék­szervi benyomások által keltett valós élmények helyettesítésére. A virtuális könyvtár, múzeum, egyetem vagy enciklopédia gyakran megjelenésében is igyekszik hasonlítani valóságos társaira, ám voltaképp mindig a fizikai világ korlátainak átlépésére törekszik. A virtuális intézmények realitása elsősorban abból fakad, hogy a felhaszná­lók mint valós létezőkkel lépnek velük interakcióba. A vv definíciója három kulcsfontosságú tényezőt tartalmaz: a belemerülést, az interaktivitást és az információs intenzitást.

Szakirodalom:

Cs. Gyimesi Éva: Teremtett világ

Világirodalom, 21. századi enciklopédia

Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban, 2001. Osiris

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/temagyar.html