1.       A feladat a reformkori gazdasági átalakulással kapcsolatos.

Válaszoljon a kérdésekre a források segítségével!

„Múlt héten megtekintők a gőzhajógyárat is […] E gyárban jelenleg öt gőzös van

készülőben, s minden zeg-zugát izzadó munkások özönlik el. Szép és meglepő vala

látni, mint tódult ki a műhelyek mindegyikéből a sűrű embertömeg, s mint gomolygott

e gyárszigetből Budára át, midőn a reggelizési időt jelentő harangszó megcsendült.”

(Pesti Divatlap, 1845)

„I. § Aki törvény szerint kereskedhet, szabadon gyárt is állíthat fel, azaz oly intézetet,

melyben ugyanazon iparkészítménynek előállításához szükséges minden részletmunkák

egy fővezérlet alatt készíttetnek.” (A gyárak jogviszonyairól, 1840. 17. tc.)

A textilipari tőkés vállalkozások százalékos megoszlása

települési formánként 1785–87-ben és 1846-ban

a) Milyen üzemszervezeti forma jelenik meg a reformkorban a hazai iparban? (0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………...………

b) Mely településformában jellemző az ipar átalakulása? (0,5 pont)

………………………………………………………………………………

(Elemenként 0,5 pont.)

…………………………………………………………………………………………...………

d) Melyik társadalmi szervezet alakult a magyar ipar védelmére? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………...………

3 pont

2.       Rendelje egymáshoz a meghatározásokat és a személyeket! (Elemenként 0,5 pont,

összesen 5 pont.)

Kölcsey Ferenc, Esterházy Pál, Klapka György, Klauzál Gábor, Perényi Zsigmond,

Dessewffy József, Eötvös József, Tisza Kálmán, Andrássy Gyula, Teleki László

Van olyan személynév, amely két meghatározáshoz is illik, illetve van olyan, amelyik egyikhez

sem.

3.  Töltse ki a táblázatot a források alapján! (Elemenként 0,5 pont)

a) „Én, uraim! Ezennel egy nagyszerű határozatra hívom fel önöket (általános feszültség,

harsány „halljuk” felkiáltással), felhívom önöket ezen határozatra: mondják ki önök azt, hogy

azon rendkívüli körülmények között, melyeknél fogva e hongyűlés rendkívülileg is

összehívatott, méltó tekintetbe vévén, a nemzet el van határozva koronájának, szabadságának,

önállóságának védelmére a legnagyobb áldozatokat is meghozni […] Felhatalmazza a

kormányt arra, hogy a szükséghez képest 200 000 fegyverest állítson […]”

b) „Az Isten szerelméért! Önnek kezében van az ország sorsa. Fontolja meg jól, s írja meg,

mit akar. Perczellel mi történik? – ha ön [kitér] a vele való egyesüléstől, őt kiteszi az ellenség

egész erejének! Hiszen így a főváros fel lesz adva!”

c) „A Feldunai hadtest hű marad esküjéhez, miszerint Magyarországnak V. Ferdinánd király

által szentesített alkotmánya fönntartásáért minden külső ellenséggel határozottan szembe

száll.

Az alkotmányos monarchia fogalmából, melyért a Feldunai hadtest utolsó emberig harcolni el

van szánva, önként folyik, hogy neki egyedül azon parancsokat szabad és szándéka követni,

melyek a felelős királyi hadügyminisztertől, vagy ennek maga által kinevezett helyettesétől

törvényes formában érkezendnek hozzá.”

d) „A lázadó csordákat, melyeket Kápolnánál iszonyú mennyiségben találtam fel, szétvertem,

és nagyrészt megsemmisítettem […] Remélem, néhány nap alatt hatalmamba kerítem

Debrecent, a pártütés fészkét […]”

e) „Magyarországnak kettő között van választása; vagy a corpus iurisra állva, határait úgy, a

mint volt, megtartani igyekezni, nem gondolva a fajok féltékenységével, s úton borostyán

lehet, de csak hadi […] A másik, mit választhatunk, a corpus iurisból valamit áldozni, s nem

csak Horvátországra nézve, de a szerbek és oláhokra nézve is, kibékülni a vajdasággal, annak

összes közgyűlést engedni, valamint az oláh fajnak is belső administrációt […]”

4. A feladat az 1848-as áprilisi törvényekkel kapcsolatos.

Egészítse ki a törvénycikkek szövegének segítségével a hiányos újsághírt, tudósítást!

(Elemenként 1 pont.)

„III. tc.: Független magyar felelős minisztérium alakításáról

3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor és a királyi helytartó a végrehajtó hatalmat

a törvények értelmében független magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely

rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a

Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratnak. […]

V. tc.: A választásról

2. ˜ Az országnak, s kapcsolt részeknek, mind azon bennszületett vagy honosított,

legalább 20 éves, es sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett

hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás, es gyújtogatas miatt fenyíték alatt

levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül választók:

a) Kik szabad királyi városban, rendezett tanáccsal ellátott községben 300 e. Ft

(ezust forint) értekű  házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi úrbéri

értelemben vett ¼  telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul

vagy hitveseikkel s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen birnak.

b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon

műhellyel vagy kereskedelmi teleppel vagy gyárral birnak, s ha kezművesek,

folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.

3. ˜ Valasztható mindaz, ki valasztó, ha életének 24. évét betöltötte, s a törveny azon

rendeletének, miszerint a törvenyhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes.”

(1848. aprilis 11.)

Honfitarsaink! A mai naptól semmilyen határozat, törveny és rendelet sem

érvényes, csak abban az esetben, ha azt valamelyik, Buda-Pesten székelő

a)……………………………. ellenjegyzi. Választójoggal rendelkezik bárki, aki

b)……….eves, büntetlen életű, neme szerint c)…………………. és valamilyen

vagyonnal bir. Az országgyűlés tagjává választható az, aki

d) ……………………… és e)………………………. (Fiktív szöveg)

5 pont

 5. Válaszoljon a szöveg alapján az alábbi kérdésekre! (Elemenként 1 pont)

„A balközép körnek tagjai…mindannyian azon nézetből indulnak ki, hogy ’Magyarország

semmi más nemzetnek vagy országnak alá nem vetett, szabad és független ország’, azt

tekintették [...] közjogi szempontból a párt mindenekelőtti feladatának, hogy az minden

alkotmányos eszközzel odahasson, hogy mindazon törvények, melyek hazánk említett

függetlenségével ellentétben állnak, megszüntessenek; megszüntessék ennek folytán a

delegáció intézménye és a közös minisztérium; azon törvényes intézkedések pedig, melyek

biztosításukra szükségesek, létesítessenek; a magyar hadsereg, pénz- és kereskedelemi

ügyeink függetlensége, hazánk törvényes függetlenségének diplomáciai elismerése.”

( Bihari pontok)

1.) Magyarázza meg, mit jelent a „delegáció intézménye” kifejezés!

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

2.) Nevezze meg a pontokat megfogalmazó párt vezetőjét!

......................................................................................................................................................

3.) Magyarázza meg, miért változtatott a párt a későbbiekben programján! („Akasztotta

szegre a bihari pontokat.”)

......................................................................................................................................................

4.) Hogyan alakult a Balközép párt sorsa az 1870-es évek közepén?

......................................................................................................................................................

5.) Nevezze meg, ki volt a program közlése idején a magyar miniszterelnök!

.........................................................

6.       Válaszoljon a források alapján a dualizmus-kori nemzetiségi politikával kapcsolatos

kérdésekre! (Összesen 7 pont.)

A) „19. A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben,

akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és

közoktatásügyi miniszter által a hitfelekezeti iskolafenntartó meghallgatásával megállapított

tanítási terv szerint és kijelölt óraszámban oly mértékben tanítandó, hogy a nem magyar

anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam végeztével gondolatait magyarul élőszóval és

írásban ki tudja fejezni.”

B) „Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai

tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan, egységes magyar nemzetet, melynek a

hon minden polgára egyenjogú tagja […] a különféle nyelvek hivatalos használatára nézve a

következő szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni:

1. A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar

országgyűlés tanácskozási és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar […].

3. Törvényhatósági gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat,

akár anyanyelvén, ha az nem magyar.

17. Az állam […] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a

hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő honpolgárai az általuk lakott

vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat addig, hol magasabb akadémiai

képzés kezdődik.”

C) „3. Oly községekben, hol magyar és nem magyar ajkúak vegyesen laknak, akár községi,

akár felekezeti, akár egyéb nyilvános népiskolákban, az 1883. évtől fogva úgy rendes, mint

segéd- vagy ideiglenes tanítóul csak oly egyének alkalmazhatók, akik a magyar nyelvet

tanítani képesek. […]

4. A magyar nyelv bárminemű nyilvános népiskolában a köteles tantárgyak közé ezennel

felvétetik. ”

a) Töltse ki a táblázatot! (A helyes betűsorrend 1 pont, a többi elem 0,5 pont, összesen 4

pont.)

b) Mi az oka a kormányzat részéről az utolsó oszlopban látszó tendenciának? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………..

c) Hogyan reagáltak erre a nemzetiségek? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………..

d) Magyarázza meg a politikai nemzet fogalmát! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………..........

7.       Nevezze meg a kiemelkedő magyar tudósok egy-egy találmányát! Írja a találmány

mellé, melyik nehézipari vagy infrastrukturális (harmadik vagy negyedik szektorbeli)

ágazat tudta elsősorban hasznosítani ezt a találmányt! (Elemenként 0,5 pont, összesen 4

pont.)

Megoldás

1. a) gyár (0,5 pont)

b) (szabad királyi) városok (0,5 pont)

c) Pl.: kereskedés szabadsága, gyáralapítási szabadság, Védegylet létrejötte,

infrastruktúra fejlesztése. (Elemenként 0,5 pont.)

d) Védegylet (1 pont)

2.

a) Perényi Zsigmond

b) Teleki László

c) Andrássy Gyula

d) Klapka György

e) Tisza Kálmán

f) Esterházy Pál

g) Kölcsey Ferenc

h) Klapka György

i) Klauzál Gábor

j) Dessewffy József

3. 

4. Áprilisi törvények (Összesen 5 pont)

a) miniszter

b) (legalább) 20

c) férfi

d)–e) vagyonnal rendelkezik és/vagy 24. évét betöltötte; vagy választó vagy magyarul

tud vagy a magyar nyelvet beszéli (A felsoroltak közül bármely két elem!)

5. 1.) Pl.: A közös minisztériumok (alkotmányos felügyeletét látta el) 60-60 osztrák és magyar

küldött vagy: osztrák és magyar küldöttek ellenőrizték a közös minisztériumok munkáját

(Bármely jó válasz elfogadható!)

2.) Tisza Kálmán

3.) Pl.: Kormányra akart kerülni vagy miniszterelnök lehessen Tisza Kálmán vagy hatalomra

kerüléséért elfogadta a dualizmus rendszerét. (Bármely jó válasz elfogadható!)

4.) Pl.: Nagyobbik része egyesült a Deák-párttal vagy beolvadt a kormánypártba vagy része

lett a Szabadelvű pártnak. /Elfogadható: a párt belső ellenzéki része a Szélsőballal egyesült./

(Bármely jó válasz elfogadható!)

5.) Andrássy Gyula

6. a) (A helyes betűsorrend 1 pont, a többi elem 0,5 pont, összesen 4 pont.)

B 1868 nemzetiségi nem

C 1879 nemzetiségi igen

A 1907 nemzetiségi igen

b) A magyarosítás szándéka vagy az asszimiláció vagy a modern nemzetállam kialakítása

vagy a fokozódó pánszláv veszély vagy Szerbia és Románia 1878-as nemzetközi elismerése.

(Más helyes válasz is elfogadható.) (1 pont)

c) Tiltakoztak vagy külföldön erőszakosnak tüntették fel a magyar asszimilációs szándékokat

vagy egyes területeken agitáltak a magyar kormányzat ellen vagy erősödtek köreikben az

autonómia-törekvések. (Más helyes válasz is elfogadható.) (1 pont)

d) A XIX. századi magyar politikusok álláspontja, mely szerint a politikai nemzet nem

elsősorban etnikai, nyelvi, hanem történelmi, jogi képződmény vagy a nemzet elismerése

állami léthez kötött, így Magyarországon a magyar és a horvát a nemzet, és ezen a kereten

belül élnek a nemzetiségek. (1 pont)

7.  (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont.)

 (A hasznosító ágazat hasonló tartalmú megnevezése is elfogadható.)