1.
Húzza alá a hibás adatokat a Balassi Bálintról
szóló életrajzi szövegben!
Nem szükséges javítania azokat. Az észrevett hibákért
egyenként 0,5 pontot kaphat.
1554-ben született Zólyom várában. Művelődése legfőbb
irányítója Bornemisza Gergely, az „Ördögi kísérletek” szerzője volt. Nevelőjét
a nézetei miatt egy időre a hírhedt kufsteini vár börtönébe zárták.
Beteg szülei vigasztalására jelent meg a „Tábori kis tracta”
című ifjúkori fordítása.
Egy szerencsétlen harci művelet következtében az erdélyi
fejedelem, Bocskai István házi őrizetébe került, ám az uralkodó – miután
megtudta, hogy költő – szinte családtagként bánt vele.
Távolléte alatt rokonai megfosztották a vagyonától, így
házasságot kötött Dobó Katinkával, unokatestvérével; remélve, hogy anyagi
helyzete megszilárdul. A válás után boldogtalanná lett, ezért örökre el akarta
hagyni a hazát. Ekkor született verse, a „Búcsú Kemenesaljától”. Sokáig példa
értékű volt előtte a vitézi élet, amelynek maga is részese lehetett a komáromi
vár katonájaként.
Isten-kereső szándékát próbálta megfogalmazni az „Adj már bölcsességet”
– ben.
Amikor eljutott hozzá a hír, hogy a pápa által küldött
seregben a kitűnő muzsikus, Claudio Monteverdi is harcol, csatlakozott
hozzájuk, hogy segítsen a szolnoki vár felszabadításában.
Az elérhető pontszám: 5
Megoldás
1554-ben született Zólyom
várában.
Művelődése legfőbb irányítója
Bornemisza Gergely, az „Ördögi kísérletek”
szerzője volt.
Nevelőjét a nézetei miatt egy
időre a hírhedt kufsteini vár börtönébe zárták.
Beteg szülei vigasztalására
jelent meg a „Tábori kis tracta” című ifjúkori
fordítása.
Egy szerencsétlen harci művelet
következtében az erdélyi fejedelem, Bocskai
István házi őrizetébe
került, ám az uralkodó – miután megtudta, hogy költő –
szinte családtagként bánt vele.
Távolléte alatt rokonai
megfosztották a vagyonától, így házasságot
kötött Dobó Katinkával,
unokatestvérével; remélve, hogy anyagi helyzete
megszilárdul.
A válás után boldogtalanná lett,
ezért örökre el akarta hagyni a hazát.
Ekkor született verse, a „Búcsú
Kemenesaljától”.
Sokáig példa értékű volt előtte a
vitézi élet, amelynek maga is részese
lehetett a komáromi vár
katonájaként.
Isten-kereső szándékát próbálta
megfogalmazni az „Adj már
bölcsességet” – ben.
Amikor eljutott hozzá a hír, hogy
a pápa által küldött seregben a kitűnő
muzsikus, Claudio Monteverdi is
harcol, csatlakozott hozzájuk, hogy segítsen
a szolnoki vár
felszabadításában.
2.
Balassi Bálint:
Negyvenhetedik
Item inventio poetica*:
Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról
Csak búbánat nótájára
Idővel paloták, házak, erős várak, városok
elromolnak,
Nagy erő, vasztagság**, sok kincs, nagy
gazdagság idővel mind elmúlnak,
Tavaszi szép rózsák, liliom, violák idővel
mind elhullnak,
Királi méltóság, tisztesség, nagy jószág***
idővel mind elvesznek,
Nagy kövek hamuvá s hamu kősziklává nagy
idővel lehetnek,
Jó hírnév, dicsőség, angyali nagy szépség
idővel porrá lesznek,
Még az föld is elagg, hegyek fogyatkoznak,
idővel tenger apad,
Az ég is béborul, fényes nap setétül,
mindennek vége szakad,
Márvánkőben metszett írás kopik, veszhet,
egy heliben más támad,
Meglágyul keménség, megszűnik irigység,
jóra fordul gyűlölség,
Istentül mindenben adatott idővel változás
s bizonyos vég,
Csak én szerelmemnek, mint Pokol tüzének
nincs vége, mert égten ég.
Véghetetlen voltát, semmi változását
szerelmemnek hogy látnám,
Kiben Juliátul, mint Lázár ujjátul****,
könnyebbségemet várnám,
Ezeket úgy írám, és az többi után Juliának
ajánlám.
___________________________________________________________
* Ez is versszerző találmány
(latin)
**
Erősség
***
Erény
**** Lázár ujja: Evangéliumi példázat a
gazdagról, aki halála után a pokolra jut
és a szegény Lázárról, aki a mennybe kerül. A
pokol tüzében égő gazdag ekkor
könyörög Ábrahámhoz, legalább azt
engedje meg, hogy Lázár az ujja hegyével
csöppenthessen neki egy kis
vizet. (L. Lukács 16, 24.)
1. Balassi Bálint verseihez írt
előszavában a tanítvány-költőtárs Rimay János így értékelte
mesterét: „[…] nem tagadhatni,
hogy mint az sas több apró madarak
előtt, úgy ő minden
magyar elméjek előtt az magyar
nyelvnek dicsősége…”
a) Igazolja Rimay állításának
jogosságát! Vegye figyelembe, hogy az idézet Balassi költészettörténeti
jelentőségére vonatkozik! Válaszában legalább öt elemet említsen!
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
5 pont
b) Nevezzen meg – Rimayn kívül –
három „apró madarat”, Balassi-kortárs alkotót a
magyar irodalomból!
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
3 pont
2. Állapítsa meg a költemény
verselését! Nevezze meg és írja le a strófaszerkezetet!
A strófaszerkezet neve:
………..………………………………………………………………..
A sorok leírása:
…………………………..…………………………………………..…………
…………………………………………………………………………………………………...
4 pont
3. Értelmezze a költemény egészének
ismeretében az utolsó versszak bibliai ihletésű
hasonlatát! („Kiben Juliátul,
mint Lázár ujjátul, / könnyebbségemet várnám”)
(A bibliai történet szerint a
Pokol tüzében szenvedő bűnös gazdag ember könyörög Ábrahámhoz: „Küldd el
Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse a nyelvem.” (Lk 16, 24)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
4 pont
4. A költemény címe alatt
nótajelzés szerepel. Jellemezze tömören, címszavakkal a
dallamvers és a szövegvers
viszonyát Balassi költészetében!
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
4 pont
5. A Balassi-vers zárósorát
idézzük:
Ezeket úgy írám, és az többi után
Juliának ajánlám.
Mi a szerepe a zárlatnak?
Válaszában vegye figyelembe a költemény sorszámát is! (Lásd
a költemény címének első sorát!)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
4 pont
6. Készítse el a költemény
retorikai-szerkezeti felépítésének vázlatát!
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
5 pont
7. Nevezzen meg három, a versben
található alakzatot!
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
3 pont
8. A költemény címzettjéhez
korábban Anna néven születtek versek. Mi
indokolja a
névváltoztatást? Válaszában két
összetevőt említsen!
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
2 pont
9. Balassi önmagát Vénus és Mars
fiaként jellemezte. Vajon miért? Mennyiben tartja
helytállónak az énképet? Legalább
három érvvel és művek említésével indokolja válaszát!
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
6 pont
Megoldás
1. Balassi Bálint verseihez írt
előszavában a tanítvány-költőtárs Rimay János így értékelte
mesterét: „[…] nem tagadhatni,
hogy mint az sas több apró madarak előtt, úgy ő minden
magyar elméjek előtt az magyar
nyelvnek dicsősége…”
a) Igazolja Rimay állításának
jogosságát! Vegye figyelembe, hogy az
idézet Balassi
költészettörténeti jelentőségére
vonatkozik! Válaszában legalább öt elemet említsen
Lehetséges tartalmi elemek:
– Balassi a magyar nyelvű világi
líra megteremtője;
– tudatos költő, korának egyik
legműveltebb embere;
– költeményei már nem alkalmi
jellegűek;
– ciklusai egy átgondolt poétikai
terv tükrözői;
– ismeri az antik poétikákat és
poézist;
– ismeri az újlatin humanista
költői törekvéseket;
– ismeri kora közköltészetét és
népköltészetét;
– egyéni hangú istenes versei
világirodalmi szinten is újdonságot jelentenek;
– szerelmi énekeivel meghonosítja
a provanszál trubadúrlíra verstípusait;
– szerelmi énekeivel az
újplatonista szerelmi énekeket is meghonosítja;
– „alkalmazza” a populáris szerelmi
dalok műfajait;
– beépíti költészetébe a
virágénekek és a népköltészet fordulatait, motívumait;
– számos jel utal arra, hogy
kötetkompozícióban gondolkodik;
– rendkívül gazdag
formakultúrával rendelkezik.
A felsorolásszerű válasz
értékelendő!
Adható 5, 4, 3, 2, 1, 0 pont.
Egy helytálló válaszelem = 1
pont.
Téves, hiányzó válasz 0 pont.
b) Nevezzen meg – Rimayn kívül –
három „apró madarat”, Balassi-kortárs alkotót a
magyar irodalomból!
Lehetséges szerzők:
Pesthi (Pesti) Gábor, Tinódi (Lantos)
Sebestyén, Heltai Gáspár, Kecskeméti Vég Mihály,
Ilosvai Selymes Péter; Gergei
(Gyergyai) Albert, Bornemisza Péter, Szenci (Szenczi)
Molnár Albert, Károly Gáspár
Adható 3, 2, 1, 0 pont.
Egy helytálló megnevezés = 1
pont.
Téves, hiányzó válasz 0 pont.
Helytelen megnevezés esetén nincs
pontlevonás.
Háromnál több megoldás esetén
csak az első három név értékelendő.
2. Állapítsa meg a költemény
verselését! Nevezze meg és írja le a strófaszerkezetet!
A strófaszerkezet neve:
Balassi-strófa (eredetileg 3 db 19 szótagos sorból áll, meghatározott
belső és végrímekkel).
A sorok leírása:
6a 6a 7b
6c 6c 7b
6d 6d 7b
Elfogadható még: 19 szótag és
hármas rím, vagy 3x19 szótag, hármas rím (a,a,a).
Adható: 4, 3, 2, 1, 0 pont.
A strófaszerkezet megnevezése = 2
pont
A sorok a szótagszámokkal és a
rímekkel = 2 pont.
Csak a szótagok számának vagy
csak a rímeknek a megnevezése = 1 pont.
Téves, hiányzó válasz 0 pont.
3. Értelmezze a költemény
egészének ismeretében az utolsó versszak bibliai ihletésű
hasonlatát! („Kiben Juliátul,
mint Lázár ujjátul, / könnyebbségemet várnám”)
(A bibliai történet szerint a
Pokol tüzében szenvedő bűnös gazdag
ember könyörög Ábrahámhoz: „Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva
hűsítse a nyelvem.” (Lk 16, 24)
Lehetséges tartalmi elemek:
– a hasonlat a szegény és a
gazdag Lázárról szóló újszövetségi példabeszédre utal;
– a kérés teljesítésére nincs
mód;
– a hasonlat hangsúlyozza a
szerelem pokoli élményét, a kínoktól való megszabadulás vágyát,
ugyanakkor azok végérvényességét
is.
Adható 4, 3, 2, 1, 0 a válasz
minőségétől függően.
Az értelmezés minőségétől függően
= 4, 3, 2, 1 pont.
Téves, hiányzó válasz 0 pont.
4. A költemény címe alatt
nótajelzés szerepel. Jellemezze tömören, címszavakkal a
dallamvers és a szövegvers
viszonyát Balassi költészetében!
Lehetséges válaszelemek:
– a dallamra történő versszerzés
korabeli költői gyakorlat;
– a dallam mint külsődleges
versszervező elnyújtottá, hosszadalmassá teszi a költeményt;
– a tiszta szövegversben
poétikai-retorikai eszközök biztosítják a verszenét;
– a szövegvers tudatos
kompozícióra épül;
– a nótajelzésekben szereplő
dallamok nagy része ma már azonosíthatatlan;
– a dallamok változatossága
kizárja a Balassi-költészet egyhangúságát;
– Balassi költészetében fokozatos
elmozdulás történik a dallamverstől a szövegvers felé;
– Balassi költészetében a
nótajelzés – különösen a Nagyciklus második felétől – puszta konvenció.
Adható 4, 3, 2, 1, 0 pont.
Egy jó válaszelem = 1 pont.
Téves, hiányzó válasz 0 pont.
5. A Balassi-vers zárósorát
idézzük:
Ezeket úgy írám, és az többi után
Juliának ajánlám.
Mi a szerepe a zárlatnak?
Válaszában vegye figyelembe a költemény sorszámát is!
Lehetséges válaszelemek:
– a zárósor – a sorszámmal együtt – elhelyezi a
költeményt a ciklus egészében;
– a lírai én és a megszólított
kapcsolata a lovagi szerelem konvencióit tükrözi;
– a kolofonszerű zárlat középkori
hagyomány;
– az ajánlás gesztusa jelzi a
lírai én és a megszólított közti viszonyt;
– a név említése utal arra, hogy
az ún. Nagyciklus második fele a Júliához írt verseket tartalmazza
Folyamatos szöveg vagy
felsorolásszerű megoldás egyaránt elfogadható.
Adható 4, 3, 2, 1, 0 pont.
Egy jó válaszelem = 1 pont.
Téves, hiányzó válasz 0 pont.
6. Készítse el a költemény
retorikai-szerkezeti felépítésének vázlatát!
Szerkezeti vázlat:
– példasorozat a mulandóságra és
változékonyságra;
– az általános érvényű
törvényszerűség megfogalmazása;
– a törvényszerűség önmagára
vonatkoztatása;
– könyörgés;
– zárlat, a költemény elhelyezése
a ciklusban.
A szerkezeti egységeket
versszakokkal jelölő megoldás is értékelendő.
Adható 5, 4, 3, 2, 0 pont.
Minden egyes szerkezeti elem
megnevezése = 1 pont.
Csak egy szerkezeti elem
megnevezésére 1 pont nem adható.
Téves, hiányzó válasz 0 pont.
7. Nevezzen meg három, a versben
található alakzatot!
Lehetséges válaszelemek:
– halmozás;
– fokozás;
– ellentét;
– anafora;
– gondolatritmus;
– késleltetés.
Ha a válaszban példa és helytálló
megnevezése szerepel, fogadjuk el, még ha azonos is a
megnevezett alakzat (pl. három
halmozás).
Költői kép megnevezése nem
fogadható el.
Adható 3, 2, 1, 0 pont.
Egy helytálló megnevezés = 1
pont.
Téves, hiányzó válasz 0 pont.
8. A költemény címzettjéhez
korábban Anna néven születtek versek. Mi
indokolja a
névváltoztatást? Válaszában két
összetevőt említsen!
Lehetséges tartalmi elemek:
– a névadás antik eredetű
humanista, illetve reneszánsz konvenció;
– a névadással a lírai én önmagát
is a költőelődök nagyságához méri;
– a Júlia-ciklus – ciklus a
ciklusban – epikus keretbe ágyazott szerelmi történet;
– a névadással elemeli szerelmét
a konkrét valóságból, s az isteni szférába emeli;
– a Júlia-versek a Nagyciklus második
felét alkotják – a házassága utáni költemények.
Adható 2, 1, 0 pont.
Egy helytálló megnevezés = 1
pont.
Téves, hiányzó válasz 0 pont.
9. Balassi önmagát Vénus és Mars
fiaként jellemezte. Vajon miért? Mennyiben tartja
helytállónak az énképet? Legalább
három érvvel és művek említésével indokolja
válaszát!
Lehetséges válaszelemek:
– Mars és Vénus mitológiai
magyarázata (pl. Mars a harc istene, Vénus a szerelemé)
(fogadjuk el a Venus, Vénusz
írásmódot is);
– a költő életét – gyakran
botrányoktól kísérve – szerelmi kalandok övezik;
– az életmű mennyiségileg is
meghatározó részét a szerelmes versek (pl. Hogy Júliára
talála…), a különböző szerelmi
versciklusok adják;
– az életút különböző pontjain,
különösen élete végén részt vesz a törökellenes harcokban;
– A Búcsúja hazájától tükrözi
értékrendjét, melynek csúcsán a keresztény haza védelme áll;
– a Balassi-kódex másolója is
említi „vitézsígről való énekeit”;
– az ún. vitézi énekek nem
alkotnak ciklust, műfaji szempontból „katonaéneknek” csak az
Egy katonaének számít.
A válasz minőségétől függően
adható 6, 5, 4, 3, 2, 1, 0 pont.
Egy helytálló indoklás a mű
megnevezésével = 2 pont.
Csak indoklás, műcím nélkül = 1
pont.
Csak mű megnevezése, indoklás
nélkül = 0 pont.
Téves, hiányzó válasz 0 pont.
Tekintettel a Balassi-művek
címközlésének variációira, a műcímek hibás közlését (az
értelemzavaró hibától eltekintve)
fogadjuk el értékelhető válasznak.
| 
ÜDVÖZÖLLEK:Vendég CSOPORTOD:Vendégek ÜZENET:0