ProfilomKilépésBelépés



ÜDVÖZÖLLEK:Vendég CSOPORTOD:Vendégek ÜZENET:0









Péntek, 2017-09-22, 5:39 AM
Honlap-menü

Belépés

Gyakorló feladatok

Videók

Cimkék
állam (1)
könyv (1)
Luther (1)
TeSzT (1)

Felkészítő

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Keresés

Főoldal » Fájlok » magyar műveltségi teszt

Balassi Bálint
2012-08-19, 12:10 PM

1.       Húzza alá a hibás adatokat a Balassi Bálintról szóló életrajzi szövegben!

Nem szükséges javítania azokat. Az észrevett hibákért egyenként 0,5 pontot kaphat.

 

1554-ben született Zólyom várában. Művelődése legfőbb irányítója Bornemisza Gergely, az „Ördögi kísérletek” szerzője volt. Nevelőjét a nézetei miatt egy időre a hírhedt kufsteini vár börtönébe zárták.

Beteg szülei vigasztalására jelent meg a „Tábori kis tracta” című ifjúkori fordítása.

Egy szerencsétlen harci művelet következtében az erdélyi fejedelem, Bocskai István házi őrizetébe került, ám az uralkodó – miután megtudta, hogy költő – szinte családtagként bánt vele.

Távolléte alatt rokonai megfosztották a vagyonától, így házasságot kötött Dobó Katinkával, unokatestvérével; remélve, hogy anyagi helyzete megszilárdul. A válás után boldogtalanná lett, ezért örökre el akarta hagyni a hazát. Ekkor született verse, a „Búcsú Kemenesaljától”. Sokáig példa értékű volt előtte a vitézi élet, amelynek maga is részese lehetett a komáromi vár katonájaként.

Isten-kereső szándékát próbálta megfogalmazni az „Adj már bölcsességet” – ben.

Amikor eljutott hozzá a hír, hogy a pápa által küldött seregben a kitűnő muzsikus, Claudio Monteverdi is harcol, csatlakozott hozzájuk, hogy segítsen a szolnoki vár felszabadításában.

Az elérhető pontszám: 5

 

Megoldás

1554-ben született Zólyom várában.

Művelődése legfőbb irányítója Bornemisza Gergely, az „Ördögi kísérletek

szerzője volt.

Nevelőjét a nézetei miatt egy időre a hírhedt kufsteini vár börtönébe zárták.

Beteg szülei vigasztalására jelent meg a „Tábori kis tracta” című ifjúkori

fordítása.

Egy szerencsétlen harci művelet következtében az erdélyi fejedelem, Bocskai

István házi őrizetébe került, ám az uralkodó – miután megtudta, hogy költő –

szinte családtagként bánt vele.

Távolléte alatt rokonai megfosztották a vagyonától, így házasságot

kötött Dobó Katinkával, unokatestvérével; remélve, hogy anyagi helyzete

megszilárdul.

A válás után boldogtalanná lett, ezért örökre el akarta hagyni a hazát.

Ekkor született verse, a „Búcsú Kemenesaljától”.

Sokáig példa értékű volt előtte a vitézi élet, amelynek maga is részese

lehetett a komáromi vár katonájaként.

Isten-kereső szándékát próbálta megfogalmazni az „Adj már

bölcsességet” – ben.

Amikor eljutott hozzá a hír, hogy a pápa által küldött seregben a kitűnő

muzsikus, Claudio Monteverdi is harcol, csatlakozott hozzájuk, hogy segítsen

a szolnoki vár felszabadításában.

 

2.       Balassi Bálint: 

Negyvenhetedik

Item inventio poetica*:

Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról

Csak búbánat nótájára

 

Idővel paloták, házak, erős várak, városok elromolnak,

Nagy erő, vasztagság**, sok kincs, nagy gazdagság idővel mind elmúlnak,

Tavaszi szép rózsák, liliom, violák idővel mind elhullnak,

 

Királi méltóság, tisztesség, nagy jószág*** idővel mind elvesznek,

Nagy kövek hamuvá s hamu kősziklává nagy idővel lehetnek,

Jó hírnév, dicsőség, angyali nagy szépség idővel porrá lesznek,

 

Még az föld is elagg, hegyek fogyatkoznak, idővel tenger apad,

Az ég is béborul, fényes nap setétül, mindennek vége szakad,

Márvánkőben metszett írás kopik, veszhet, egy heliben más támad,

 

Meglágyul keménség, megszűnik irigység, jóra fordul gyűlölség,

Istentül mindenben adatott idővel változás s bizonyos vég,

Csak én szerelmemnek, mint Pokol tüzének nincs vége, mert égten ég.

 

Véghetetlen voltát, semmi változását szerelmemnek hogy látnám,

Kiben Juliátul, mint Lázár ujjátul****, könnyebbségemet várnám,

Ezeket úgy írám, és az többi után Juliának ajánlám.

___________________________________________________________

   *   Ez is versszerző találmány (latin)

 **   Erősség

***  Erény

**** Lázár ujja: Evangéliumi példázat a gazdagról, aki halála után a pokolra jut

és a szegény Lázárról, aki a mennybe kerül. A pokol tüzében égő gazdag ekkor

könyörög Ábrahámhoz, legalább azt engedje meg, hogy Lázár az ujja hegyével

csöppenthessen neki egy kis vizet. (L. Lukács 16, 24.)

 

1. Balassi Bálint verseihez írt előszavában a tanítvány-költőtárs Rimay János így értékelte

mesterét: „[…] nem tagadhatni, hogy mint az sas  több apró madarak előtt, úgy  ő minden

magyar elméjek előtt az magyar nyelvnek dicsősége…” 

a) Igazolja Rimay állításának jogosságát! Vegye figyelembe, hogy az idézet Balassi költészettörténeti jelentőségére vonatkozik! Válaszában legalább öt elemet említsen! 

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

5 pont

b) Nevezzen meg – Rimayn kívül – három „apró madarat”, Balassi-kortárs alkotót a

magyar irodalomból! 

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

3 pont

2. Állapítsa meg a költemény verselését! Nevezze meg és írja le a strófaszerkezetet! 

A strófaszerkezet neve: ………..………………………………………………………………..

A sorok leírása: …………………………..…………………………………………..…………

…………………………………………………………………………………………………...

4 pont

3. Értelmezze a költemény egészének ismeretében az utolsó versszak bibliai ihletésű

hasonlatát! („Kiben Juliátul, mint Lázár ujjátul, / könnyebbségemet várnám”) 

(A bibliai történet szerint a Pokol tüzében szenvedő bűnös gazdag ember könyörög Ábrahámhoz: „Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse a nyelvem.” (Lk 16, 24)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

4 pont

4. A költemény címe alatt nótajelzés szerepel. Jellemezze tömören, címszavakkal a

dallamvers és a szövegvers viszonyát Balassi költészetében! 

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

4 pont

5. A Balassi-vers zárósorát idézzük: 

Ezeket úgy írám, és az többi után Juliának ajánlám.

Mi a szerepe a zárlatnak? Válaszában vegye figyelembe a költemény sorszámát is! (Lásd

a költemény címének első sorát!)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

4 pont

6. Készítse el a költemény retorikai-szerkezeti felépítésének vázlatát! 

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

5 pont

7. Nevezzen meg három, a versben található alakzatot! 

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

3 pont

8. A költemény címzettjéhez korábban Anna  néven születtek versek. Mi indokolja a

névváltoztatást? Válaszában két összetevőt említsen! 

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

2 pont

9. Balassi önmagát Vénus és Mars fiaként jellemezte. Vajon miért? Mennyiben tartja

helytállónak az énképet? Legalább három érvvel és művek említésével indokolja válaszát! 

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

6 pont

 

Megoldás

1. Balassi Bálint verseihez írt előszavában a tanítvány-költőtárs Rimay János így értékelte

mesterét: „[…] nem tagadhatni, hogy mint az sas több apró madarak előtt, úgy ő minden

magyar elméjek előtt az magyar nyelvnek dicsősége…”

a) Igazolja Rimay állításának jogosságát!  Vegye figyelembe, hogy az idézet Balassi

költészettörténeti jelentőségére vonatkozik! Válaszában legalább öt elemet említsen

Lehetséges tartalmi elemek:

– Balassi a magyar nyelvű világi líra megteremtője;

– tudatos költő, korának egyik legműveltebb embere;

– költeményei már nem alkalmi jellegűek; 

– ciklusai egy átgondolt poétikai terv tükrözői;

– ismeri az antik poétikákat és poézist; 

– ismeri az újlatin humanista költői törekvéseket; 

– ismeri kora közköltészetét és népköltészetét;

– egyéni hangú istenes versei világirodalmi szinten is újdonságot jelentenek;

– szerelmi énekeivel meghonosítja a provanszál trubadúrlíra verstípusait; 

– szerelmi énekeivel az újplatonista szerelmi énekeket is meghonosítja; 

– „alkalmazza” a populáris szerelmi dalok műfajait;

– beépíti költészetébe a virágénekek és a népköltészet fordulatait, motívumait;

– számos jel utal arra, hogy kötetkompozícióban gondolkodik;

– rendkívül gazdag formakultúrával rendelkezik.

A felsorolásszerű válasz értékelendő!

Adható 5, 4, 3, 2, 1, 0 pont.

Egy helytálló válaszelem = 1 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

b) Nevezzen meg – Rimayn kívül – három „apró madarat”, Balassi-kortárs alkotót a

magyar irodalomból!

Lehetséges szerzők: 

Pesthi (Pesti) Gábor, Tinódi (Lantos) Sebestyén, Heltai Gáspár, Kecskeméti Vég Mihály,

Ilosvai Selymes Péter; Gergei (Gyergyai) Albert, Bornemisza Péter, Szenci (Szenczi)

Molnár Albert, Károly Gáspár

Adható 3, 2, 1, 0 pont.

Egy helytálló megnevezés = 1 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

Helytelen megnevezés esetén nincs pontlevonás.

Háromnál több megoldás esetén csak az első három név értékelendő.

2. Állapítsa meg a költemény verselését! Nevezze meg és írja le a strófaszerkezetet!

A strófaszerkezet neve: Balassi-strófa (eredetileg 3 db 19 szótagos sorból áll, meghatározott

belső és végrímekkel).

A sorok leírása: 

6a 6a 7b

6c 6c 7b

6d 6d 7b

Elfogadható még: 19 szótag és hármas rím, vagy 3x19 szótag, hármas rím (a,a,a).

Adható: 4, 3, 2, 1, 0 pont.

A strófaszerkezet megnevezése = 2 pont

A sorok a szótagszámokkal és a rímekkel = 2 pont.

Csak a szótagok számának vagy csak a rímeknek a megnevezése = 1 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

3. Értelmezze a költemény egészének ismeretében az utolsó versszak bibliai ihletésű

hasonlatát! („Kiben Juliátul, mint Lázár ujjátul, / könnyebbségemet várnám”)

(A bibliai történet szerint a Pokol tüzében szenvedő  bűnös gazdag ember könyörög Ábrahámhoz: „Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse a nyelvem.” (Lk 16, 24)

Lehetséges tartalmi elemek:

– a hasonlat a szegény és a gazdag Lázárról szóló újszövetségi példabeszédre utal; 

– a kérés teljesítésére nincs mód; 

– a hasonlat hangsúlyozza a szerelem pokoli élményét, a kínoktól való megszabadulás vágyát,

ugyanakkor azok végérvényességét is.

Adható 4, 3, 2, 1, 0 a válasz minőségétől függően. 

Az értelmezés minőségétől függően = 4, 3, 2, 1 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

4. A költemény címe alatt nótajelzés szerepel. Jellemezze tömören, címszavakkal a

dallamvers és a szövegvers viszonyát Balassi költészetében!

Lehetséges válaszelemek:

– a dallamra történő versszerzés korabeli költői gyakorlat;

– a dallam mint külsődleges versszervező elnyújtottá, hosszadalmassá teszi a költeményt;

– a tiszta szövegversben poétikai-retorikai eszközök biztosítják a verszenét;

– a szövegvers tudatos kompozícióra épül;

– a nótajelzésekben szereplő dallamok nagy része ma már azonosíthatatlan;

– a dallamok változatossága kizárja a Balassi-költészet egyhangúságát;

– Balassi költészetében fokozatos elmozdulás történik a dallamverstől a szövegvers felé;

– Balassi költészetében a nótajelzés – különösen a Nagyciklus második felétől – puszta konvenció.

Adható 4, 3, 2, 1, 0 pont.

Egy jó válaszelem = 1 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

5. A Balassi-vers zárósorát idézzük: 

Ezeket úgy írám, és az többi után Juliának ajánlám.

Mi a szerepe a zárlatnak? Válaszában vegye figyelembe a költemény sorszámát is!

Lehetséges válaszelemek:

– a zárósor  – a sorszámmal együtt – elhelyezi a költeményt a ciklus egészében;

– a lírai én és a megszólított kapcsolata a lovagi szerelem konvencióit tükrözi;

– a kolofonszerű zárlat középkori hagyomány;

– az ajánlás gesztusa jelzi a lírai én és a megszólított közti viszonyt;

– a név említése utal arra, hogy az ún. Nagyciklus második fele a Júliához írt verseket tartalmazza

Folyamatos szöveg vagy felsorolásszerű megoldás egyaránt elfogadható.

Adható 4, 3, 2, 1, 0 pont.

Egy jó válaszelem = 1 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

6. Készítse el a költemény retorikai-szerkezeti felépítésének vázlatát! 

Szerkezeti vázlat:

– példasorozat a mulandóságra és változékonyságra;

– az általános érvényű törvényszerűség megfogalmazása;

– a törvényszerűség önmagára vonatkoztatása;

– könyörgés;

– zárlat, a költemény elhelyezése a ciklusban.

A szerkezeti egységeket versszakokkal jelölő megoldás is értékelendő.

Adható 5, 4, 3, 2, 0 pont. 

Minden egyes szerkezeti elem megnevezése = 1 pont.

Csak egy szerkezeti elem megnevezésére 1 pont nem adható.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

7. Nevezzen meg három, a versben található alakzatot! 

Lehetséges válaszelemek:

– halmozás;

– fokozás;

– ellentét;

– anafora;

– gondolatritmus;

– késleltetés.

Ha a válaszban példa és helytálló megnevezése szerepel, fogadjuk el, még ha azonos is a

megnevezett alakzat (pl. három halmozás).

Költői kép megnevezése nem fogadható el.

Adható 3, 2, 1, 0 pont.

Egy helytálló megnevezés = 1 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

8. A költemény címzettjéhez korábban Anna  néven születtek versek. Mi indokolja a

névváltoztatást? Válaszában két összetevőt említsen!

Lehetséges tartalmi elemek:

– a névadás antik eredetű humanista, illetve reneszánsz konvenció;

– a névadással a lírai én önmagát is a költőelődök nagyságához méri;

– a Júlia-ciklus – ciklus a ciklusban – epikus keretbe ágyazott szerelmi történet;

– a névadással elemeli szerelmét a konkrét valóságból, s az isteni szférába emeli;

– a Júlia-versek a Nagyciklus második felét alkotják – a házassága utáni költemények.

Adható 2, 1, 0 pont.

Egy helytálló megnevezés = 1 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

9. Balassi önmagát Vénus és Mars fiaként jellemezte. Vajon miért? Mennyiben tartja

helytállónak az énképet? Legalább három érvvel és művek említésével indokolja

válaszát! 

Lehetséges válaszelemek:

– Mars és Vénus mitológiai magyarázata (pl. Mars a harc istene, Vénus a szerelemé)

(fogadjuk el a Venus, Vénusz írásmódot is);

– a költő életét – gyakran botrányoktól kísérve – szerelmi kalandok övezik;

– az életmű mennyiségileg is meghatározó részét a szerelmes versek (pl. Hogy Júliára

talála…), a különböző szerelmi versciklusok adják;

– az életút különböző pontjain, különösen élete végén részt vesz a törökellenes harcokban;

– A Búcsúja hazájától tükrözi értékrendjét, melynek csúcsán a keresztény haza védelme áll;

– a Balassi-kódex másolója is említi „vitézsígről való énekeit”;

– az ún. vitézi énekek nem alkotnak ciklust, műfaji szempontból „katonaéneknek” csak az

Egy katonaének számít.

A válasz minőségétől függően adható 6, 5, 4, 3, 2, 1, 0 pont.

Egy helytálló indoklás a mű megnevezésével = 2 pont.

Csak indoklás, műcím nélkül = 1 pont.

Csak mű megnevezése, indoklás nélkül = 0 pont.

Téves, hiányzó válasz 0 pont.

Tekintettel a Balassi-művek címközlésének variációira, a műcímek hibás közlését (az

értelemzavaró hibától eltekintve) fogadjuk el értékelhető válasznak.  

Kategória: magyar műveltségi teszt | Hozzáadta:: tanárnő | Címkék (kulcsszavak): Balassi Bálint
Megtekintések száma: 985 | Letöltések: 0
*